Videki lanyok Kiskunmajsa Magyarország

A gépmunkásoknak általában fedett helyen, földre terített zsákokra teritettek.

Reggelire szalonna, túró, hajaskrumpli, hagyma vagy paprika, ebédre bableves, paprikáskrumpli, vacsorára krumplikása, szalonna, kenyér volt. Általában szombaton délig csépeltek. Hétközben a munkások nem mentek haza, a szalmában aludtak. Hétvégén ahol végeztek, a gép ott ünnepőt, a munkások hazamentek.

Ünnepnap volt Vasas Szent Péter aug. Általában Kisasszony tájékán szept. Az as évek elején a téesz aratógépeket vásárolt, melyekkel a gazdáknak is aratott. Ez nagy könnyebbséget jelentett, csupán a sort volt nehéz kivárni, mivel kevés volt a gép. Így sokan még kaszával arattak. Az igazi megoldást az évtized végére megjelenő kombájnok jelentették. A probléma akkor is a vezényléssel volt. Miután a kombájnok közösen a tagoknak dolgoztak.

Természetesen mindenki a megfelelő időben szerette volna levágatni a gabonáját, a gép pedig kevés volt, így sok visszaélés történt. Ezt a problémát a magánkézben lévő kombájnok oldották meg. Ezeket a gépeket tulajdonosuk rendesen beállította - nem vártak - és megbeszélt időpontban igyekeztek vállalásuknak eleget tenni. Az es évek közepétől a kombájnok szinte teljesen kiszorították a cséplőgépeket.

Ez utóbbiak a tsz udvarán mentek tönkre.

A korábban oly nehéz munkát átvették a kombájnok és a szalmabálázók. Vidékünkön a gabona mellett a kukorica volt a második legfontosabb takarmánynövény. Általában a gabona vetésterületének felét tette ki. Legtöbb helyen a partossára vetették. Részéből harmadán adták. Mivel kevés volt a trágya, a kukoricát bukrolták. A megszántott területet elboronálták és felutalták. A sorok kb. Kapával két lépésenként vágták a bukrot - két kapavágást.

1. fiatal szexpartner Lőrinci Magyarország.
2. Classified ads.
3. viber szex Sajószentpéter Magyarország.
4. szex Szeged Magyarország?

A trágyát szántás után, nagy kupacokba hányták le. Innen nyakba kötött kiskosárban hordták szét. Mindegyik bokorba egy félmaréknyit dobtak, majd lábbal egy kevés földet rúgtak rá. Ezután egy kis tálból szemet vetettek. A szemre rárúgták a maradék homokot. A bokrolás nehéz munka volt. Aki nem bírta, az szántás után a bakhát köré sarokkal elrugdosta. A mezsgyére a kukorica szélébe és a borozda mellé ricát napraforgót vetettek. Ha keléskor a pipicske vagy a fácán kiverte, befódozták. Minden hatodik-hetedik sorba tököt vetettek, egymástól lépésre.

Ezt is bukrolták. A töknek nagyobb bukrot vágtak, és több trágyát is tettek bele. A trágyát kapával vágták össze, majd elsimították a kapa hátuljával. Erre szórták a magot, melyet homokkal takartak le, és ismét elsimítottak.

Talicska debrecen - állás borsod jófogás, tág világ iskola

Amikor a kukorica kikelt, a bokrok közé babot is vetettek. A kukorica föld szélére körbe kukoricacsöveket dobáltak, hogy a vadak ne a kelő kukoricát vágják ki. A jól beállított ekekapa után keveset kellett kapálni. A részesnek az ekekapálást le kellett dolgozni.

A majsai napszámosok haragudtak az eke­kapa miatt, mert elvette tőlük a munkalehetőséget. Csólyospáloson azt tartották, hogy pünkösdkor a szentkúti búcsúra csak az mehet el, aki már bekapálta a kukoricát. A má­sodik kapálásnál egyelték, azaz egy bokorban csak két szálat hagytak, és főtőtötték. Amikor hányta bajuszát, a csövek nőni kezdenek, ekkor igényli legjobban az esőt.

Ezek a csövek a gyerekek kedvenc játékai voltak, a kislányok babáztak velük. Ha kevés volt a csapadék, vagy túl sok a gyom, harmadnapra is meg kellett kapálni. Ekkor letördösték a fattyakat, kivágták azokat a szárakat, amelyek nem hoztak termést. Ezeket a gyerekek összegyűjtötték, és miután megfonnyadt, a teheneknek adták. A babot - amikor megért - korán hajnalban hogy a szára puhább legyen, derékra kötött zsákba szedték.

Villával csépelték ki. Ahol több, volt elnyomtatták. A babszalmát a birkákkal etették meg. Októberben hangos volt a határ a kukoricatörő bandáktól. A csőről a csuhét hasítóval húzták le, melyet fából faragtak és a csuklóra volt kötve. Néhol erre a célra nagyobb szöget használtak. A megfosztott csöveket rakásra hányták.

A törésnél lepottyant csuhét összeszedték és a cső szára alá húzták. A szép csövekről nem tépték le a csuhét, úgy dobták a rakásba. Ezt később félretették vetőmagnak. A rakáso kat a gyerekek összehányták, és két sor szárat kivágtak útnak. A rakásokat földobálták a kocsira, vagy nagykosárba rakva öntötték föl. A gyenge, - bontatlan csöveket - a c setlét - külön szedték zsákokba.

Ha messzebbre vitték, a kocsit közben kirakták. A csöveket vastagabb felükkel kifelé, pontosan egymás tetejére tették, megmagasítva ezzel is az oldalt.

• Pratlan pros Keresem önmagam masszazs kecskemet magyarország legnépszerűbb társkereső oldalai;
• Szentpéterúr vidéki rossz lányok debrecen germany bella szexpartner debrecen sex partner.
• férfi escort Törökszentmiklós Magyarország.
• vidéki sex Bicske Magyarország?

A góré elé álltak és bedobálták a csöveket vagy kosárral elhordták. A bajusztól is megtisztították, mert "abbú csak egérfészök lösz". A góré végét - ahogy telt - keresztben bedeszkázták, mígnem teljesen tele lett. A csetlét a padlásra hordták, ahol kiterítették száradni. Kukoricahordáskor a disznókra járt jóvilág. Azt figyelték, hogy mikor esik le egy cső, de sokszor dobtak is nekik egy-egy gyengébb csövet. A részeseknek segíteni kellett a górézásnál és a szárvágásban. A részeskukoricát először behordták és a tiszta gyöpön nagykosárral elosztották.